Az asztrológiában a Sziderikus idő alapvető fontosságú fogalom, hiszen segít meghatározni és értelmezni az égitestek mozgását és helyzetét a csillagokhoz képest. A Sziderikus idő mértékegysége a csillagnap, ami az az időtartam, amíg egy égitest ismét ugyanabba a helyzetbe kerül a központi égitestről nézve.
A Föld esetében a Sziderikus idő nem csak azt jelenti, hogy egy égitest ismét ugyanabba a helyzetbe kerül a csillagokhoz képest, hanem azt is, hogy a Föld saját tengelye körül is egy teljes fordulatot tesz. Ezért mondhatjuk, hogy a Sziderikus idő tartalmazza a Föld napi forgását is. A Föld sziderikus napja körülbelül 23 óra 56 perc és 4 másodperc hosszú.
A Sziderikus év pedig az az időtartam, amíg a Föld megkerüli az állócsillagokat. Az állócsillagok olyan csillagok, amelyek látszólag nem mozdulnak el az égbolton, mivel nagyon távol vannak tőlünk és viszonylag közel egymáshoz helyezkednek el. A Föld sziderikus éve körülbelül 365 nap és 6 óra hosszú, ami azt jelenti, hogy minden évben 6 óra plusz idő van a Sziderikus évhez képest. Ennek kompenzálására szolgál a szökőév, amikor februárban egy napot hozzáadunk az évhez.
Az asztrológiában azonban nemcsak a Föld Sziderikus ideje fontos, hanem a Holdéra is figyelmet fordítanak. A Hold Sziderikus idője körülbelül 27,3 napig tart, ami annyi idő alatt tesz meg egy teljes fordulatot a központi égitesttől nézve. Ez azt jelenti, hogy a Hold egész ciklust végez el ebben az időtartamban, vagyis ismét ugyanabba a helyzetbe kerül a csillagokhoz képest. Az asztrológia ezt az időt nevezi Sziderikus keringési időnek.
A Sziderikus idő fogalma tehát elengedhetetlen az asztrológia megértéséhez és alkalmazásához. Segít meghatározni és értelmezni az égitestek mozgását és helyzetét a csillagokhoz képest, valamint lehetőséget ad arra, hogy pontos előrejelzéseket és analíziseket készítsünk az asztrológiai térképek alapján. A Sziderikus idő fontos szerepet játszik az asztrológiában, hiszen segítségével megismerhetjük az égitestek mozgását és hatását az emberi életre.
